Mosolyutca Rádió helyszíni tudósítása _ Vájúhoz! (hetedik rész)

Mosolyutca Rádió helyszíni tudósítása _ Vájúhoz! (hetedik rész)

A lányokat nem a nevük alapján, hanem egy általuk kitalált kóddal regisztráljuk. Az esetek többségében ez az úgynevezett művésznevük. A duplacsavar és a blogolás kedvéért a kódneveket is álnevesítjük. Csak nehogy belezavarodjunk egy idő után.
_ Miért regisztráljuk a klienseket amikor a program ingyenes és anonim? Például különböző statisztikai elemzések készítése miatt, amelyekkel a hatékonyságot, hatásosságot tudjuk méni (mennyien vették igénybe a programot rendszeresen, mennyiszer jött, aki legtöbször jött, milyen szolgáltatások, ártalomcsökkentő eszközök voltak a legnépszerűbbek. Vagy a projekt erőforrásigényénnek és szakmai tervezésének meghatározása során is hasznos az adat, ráadásul a pályázati beszámolóban is jól mutat._a szerk.)

A mai napunk a Mosoly utcában egy új lány regisztrációjával kezdődött. A _dupla _ anonimitás során a 007 nevet kapta. Új regisztráltunk nagyon _ talán túlon túl is _ feldobottnak tűnt. Olyan volt, mint akinek a világon semmi dolga és a Balaton partján, a tűző napon épp a 4. sörét issza, közben az egész Világ a keblére öleli és viszont.
Egyszerűbben fogalmazva nem kicsit tűnt ittasnak.
Nem vagyunk mi erkölcscsőszök! Azt gondoljuk, hogy mindenkinek saját joga eldönteni, hogy mennyi alkoholt fogyaszt, ahogy azt is, hogy mennyit nem. A lényeg a kellő mennyiségű, minőségű és érthető nyelvezetű információn van, amely a döntéshozatalban tud segíteni. Azonban akár életmentő is lehet az az ártalomcsökkentő információ, hogy _ bármitől is _ módosult tudatállapotban sokkal rizikósabb ez a tevékenység, mint józanul. Sokkal nehezebb felmérni a helyzeteket, lassabb a reakcióidő, az esetek többségében bátrabb az ember stb. Alapvetően is nagyon veszélyes ez a tevékenység ma Magyarországon a tárgyi, jogi és emberi körülmények miatt. Nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak az utcán dolgozó nők és férfiak. És való igaz, hogy rövidtávon a bódulat segíthet abban, hogy vidámabbnak, színesebbnek, elviselhetőbbnek tűnjön ez az egész, de mindeközben a rizikófaktort is jelentősen megnöveli.
007-nek elmondtuk ezt is, meg azt is, hogy mivel foglalkozunk. Felcsillant a szeme az ingyenes és anonim szűrővizsgálat és tanácsadás hallatán.
Nagyon megörült a motivációs csomagnak is. Annyira, hogy meglátta benne az ajándék jelleget és a lehetőséget, illetve mivel ez az ismerkedés szakasza, hamar felbukkant a tesztelés, azaz a válasz kiderítése arra a kérdésre, hogy “Vajon milyen messzire mehetek el ezeknél a kedves, csillogószemű, segítőkész, naív szociálisoknál?” Megpróbálkozott egy kevés érzelmi zsarolással annak érdekében, hogy több steril eszközt kapjon.

(Nem azért kapott annyit, amennyit adtunk, mert gádzsóskodunk, vagy mert megtehetjük. Az ok ennél sokkal prózaibb: kevés az eszközünk és azt szeretnénk, hogy minél több embernek, minél hosszabb ideig tudjuk biztosítani eszközeinket és szolgáltatásainkat. Sejtem, hogy nem meglepő, de annyira nem népszerűek manapság sem a célcsoportjaink _ intravénás szerhasználók, szexmunkások, MSM-ek, és alapvetően mindenki aki szexel _ sem a céljaink _ azaz minél több ember férjen hozzá steril eszközökhöz és emberközeli, érthető, előítéletmentes HIV/Szifilisz/STI teszteléshez és tanácsadáshoz. Ahol a tanácsadás nem városi legendákon, hiedelmeken és erkölcsi ítéleteken alapszik, hanem az aktuális tudományos kutatásokon és a konkrét rizikóviselkedésekre fúkuszáljon _ nehéz mind pályázati forrást, mind magán vagy céges támogatót találni. Pedig 3.000 forintból már tudunk venni egy HIV/Szifilisz gyorstesztet _ oké, nem éri meg egyet rendelni, nem is lehet, mert a messzi Kanadából érkezik. De 50 darabbal már érdemes elindulni a hajóval. Ráadásul ennél a gyorstesztnél menőbb nincs is Magyarországon. Eredmény 1 perc alatt, ablakperiódus 10-12 nap. Maga a csoda! Ahogy az is csoda, hoyg közhasznú szervezet vagyunk, ezért adóigazolást is tudunk adni cserébe a támogatásért, meg sok és nagy köszönömöt hálás tekintettel kísérve. Ha valakinek ettől az nagyszerű direktmarketing-dumától amit hirtelen felindulásból idemerészkedtem megjött a kedve az adományozáshoz annak íme a bankszámlaszámunk, hogy minden akadály elhárulhasson együttműködésünk csodás és édes gyümölcsöket ígérő kezdete elől:16200106-11581590 MagNet Bank Zrt. És egy őszinte Köszönjük szépen!-t is megelőlegezünk, mert tényleg Köszönjük!)

A látszat sokszor csal és a “Ha nem adsz fecsit miattad leszek hepás” zseton nálunk nem vált be. Egyrészt mert a terepen töltött idő _ kinek tizen, kinek három év _ és a sok átélt próbatétel immunissá tett már minket az ilyen mondatokra.
Mindeközben 007-nek teljesen igaza van, hiszen az igényekhez képest hihetetlenül kevés eszköz áll a rendelkezésünkre. De ha onnan nézzük, hogy a felsőbb döntéshozói körökben és a vonatkozó minisztériumokban évek óta tiltólistán szerepel az ártalomcsökkentés kifejezés, akkor egészen jól állunk.
Oké, ez a tény tényleg szomorú: itthon nincs elég tőke az ártalmak csökkentésére, holott axiómaszerű tudományos megállapítás, hogy az ártalmakat mindig olcsóbb megelőzni, mint a károkat kezelni.
Azt sejtem, hogy a háttérben valójában nem is a pénzhiány áll, sokkal inkább az a össznemzeti drive, amely diktálója azt vezényli, hogy mindenkinek van, volt és lesz is lehetősége a Nagy Nemzeti Együttműködési Összpénz Tortából harapni egy nagyot. Ehhez pusztán jól kell viselkedni és a Nagy Köz érdekét szolgáni. Mert aki önző és nem a köz érdekeit nézi, annak bizony nem jár sütike, egy morzsa sem. Karmesterünk szerint tehát aki rosszul viselkedik, vagy nem a szűk kör tagja, neki retorzió jár.
Hiába vagyunk mi Keresztyén Ország és hiába mondta pl. Jézus urunk is, hogy a szeretetnek van gyógyító ereje (Én pedig azt mondom, hogy mindenkinek van saját döntési joga, ahogy van lehetősége arra is, hogy hibázzon, vagy arra is, hogy segítséget kérjen. Sőt, még arra is, hogy ne változtasson._a szerk.) ezek nem midnen esetben számítanak.

Na ez mind benne lehetett a cinkos összemosolygásunkban _ vagy csak én képzeltem a fentieket bele? _ , amivel jeleztük a másiknak, hogy nem lesz itt plusz fecskendő mert nincs rá pénz. Ráadásul ha neked adok, akkor egyrészt másnak nem jut, másrészt akkor másnak is többet kell adnom, ha látja azt más, ha nem. Mert ez egy belülről jövő szabály. Azonban sem erről, sem másról nem tudtunk tovább beszélgetni, mert megjött 007 “barátja” aki előtt nem akart szexmunkáról sem beszélni.

Továbbmentünk és egy újabb lánnyal találkoztunk, akinek egyen a neve Reni. Vele már többször beszélgettünk. Bejelentett meló mellett dolgozik az utcán, mert a dolgozói szegénység őt és a családját is kupán vágta. Jövedelem kiegészítés gyanánt csinálja ezt.
Azt mondta vele a kuncsaftok normálisak, nem volt még gond egy szál sem. Általában állandó vendégei vannak, és jórészt hotelekbe meg ilyen biztonságos kulturált helyekre mennek. Panaszkodott, hogy mostanában gyengén megy az üzlet. Már az is eszébe jutott, hogy túl öreg és csúnya ehhez a mesterséges. Márciusban volt kivizsgáláson, kellett a munkahelyéhez mindenféle vizsgálat (munkaalkalmassági?), ezért szerinte nézték a HIV-et meg a HCV-t is, de ebben azért elég bizonytalan volt. (Bizonyos munkakörök esetében kellenek ezek a viszgálatok, másoknál pedig nem.) Azért érdekli a szűrés, de sokkal jobban a tanácsadás.

Többször előfordult már beszélgetések során, hogy azok a lányok, akik voltak valamilyen kivizsgáláson a közelmúltban azt nem tudták megmondani, hogy mit is vizsgáltak és azt milyen eredménnyel. A tájékoztatás hiánya miatt a fantáziájuk súgja azt, hogy “ha gond lett volna biztos szóltak volna”.
Sajnos az orvosba vetett bizalom, a hosszú múltra visszatekintő, ismerősi kapcsolat ilyen esetekben sokszor káros is lehet. Hallottam dokitól, hogy HIV vizsgálatot elég ritkán csinálnak mert sosem gyanakszik rá senki.

(Pedig ugye aki aktív szexuális életet él, annak fél évente-évente tesztelésre és tanácsadásra kell járnia. A szex már önmagában is rizikóviselkedés_ ha csinálják. amennyiben csak nézik, akkor nem az, avgy nem úgy. Ennek kéne az alapnak lennie, mert sem a HIV, sem más STI nem válogat, és nem is írja rá az emberre, hogy “Itt jártam! csá, szifilisz.” És mindezt egy dokinak sokkal jobban kéne tudnia, mint pölö nekem és nem a prekoncepcióik alapján kéne bizonyos vizsgálatokat elvégezni._ a szerk)

A lányok pedig nem szívesen mondják, hogy “doktorúr szexmunkás vagyok, nézzen már meg HIV-re és egyéb STI-re lesz szíves!”. Elég sok és rossz tapasztalatuk van arról, hogy hogyan viszonyulnak hozzájuk az egészségügyben (is), ha bevallják _pusztán azért, mert felelősséget éreznek önmaguk és klienseik iránt _, hogy mivel is keresik kenyerüket.

(Egy normális, pragmatikus, emberi és nem mellesleg konzervatív világban _ legyen a neve mondjuk Züri _ külön orvosi rendelő van szexmunkásoknak _ és a szociálisan rászorultaknak _, ráadásul a lányok életteréhez közel található a rendelő, ráadásul úgy néz ki a hely és a dokik úgy viselkednek, mintha csillió dollárt kapnának alkalmanként a pácienseiktől. Az orvosok és nővérek tudják, hogy mivel foglalkoznak a lányok és ez milyen veszélyekkel jár, ahogy azt is, hogy mennyire sokkal több pénz kezelni egy betegséget, mint megelőzni. És ha mindez a sok ráadásul nem lenne elég, akkor bónusznak ott van az emberség, és a felelősségérzés mások iránt. Az információk birtokában az orvosok iszonyatosan aprólékosan és alaposan végzik el a vizságlatokat, és még arra is van gondjuk, hogy legyen tolmács, ha a páciens más nyelven beszél.
Na, kiböktem végre!
Többek között ez a célunk szexmunka ügyben, mert én pl. azért jöttem haza Zürichből, hogy minimum legyen egy ilyen Budapesten, és az is a nyolcadik kerületben. Persze lehet száz ilyen, meg ehhez hasonló az országban, részemről, részünkről nem akadály _ a szerk.)

A Mosoly utcán tovább haladva Kingával futottunk össze. Aki tök csinosan volt felöltözve, mindeközben szét is volt csúszva rendesen. Kellett neki a csomag, a szűrés és tanácsadás is érdekelte, viszont nagyon rohant.
Kevert minket valamelyik másik szervezettel, mert amikor később találkoztunk még vele az Mosoly utcán, akkor hiányolta a csomagból a vitamint, merthogy a múltkoriban az is volt. Mondtuk neki, hogy sajnos az nekünk nincsen. (De jó lenne kideríteni, hogy ki az a másik szervezet, mert összefogva, együttműködve hatékonyabbak lehetnénk és a hatékonyság egy jó dolog _ a szerk.)

Találkoztunk még egy lánnyal aki szintén bizonytalan volt a HIV és HCV tesztelés témájában, mert Ő is volt az utóbbi hetekben kivizsgáláson, szerinte nézték azt is, de sem infót sem papírt nem kapott róla. (Eljött asszem az ideje egy miniinfóbombának arról, hogy pontosan milyen tájékoztatásban is kell részesülnie valakinek, ha orvoshoz megy _ a szerk.)

Később ismét 007-el és Kittivel, a barátnőjével futottunk össze. Rohantak, ezért csak pár szót tudtunk váltani miközben Kitti megkapta a csomagját. Ezalatt a rövid idő a alatt 2-3 autó is elment mellettünk, de egyikből sem lett üzlet, és esélyes, hogy ez jelenlétünknek volt köszönhető.
Kitti elmondta, hogy 007-tel rendszeresen járnak tesztelésre, viszont tanácsadásban nem nagyon volt még részük. Itt lakik a kerületben és általában ketten együtt vannak kint az utcán. Vigyáznak egymásra.
Mindeközben és alig feltűnően 3 srác is ott lófrált körülöttünk. Nem tudjuk, hogy futtatók vagy sem, de legközelebb velük is szóba fogunk elegyedni.

A ma esti munkánk alatt többször is feltűnt egy lány, akiről messziről nem tudtuk megállapítani, hogy ismerjük vagy sem. De az egyértelmű volt, hogy jól megy neki az este, mert egyik autóból ki-, a másikba beszállt amíg a környéken mozogtunk.
Reméljük legközelebb megtudjuk róla, hogy kicsoda és elláthatjuk szükséges eszközökkel és életmentő információkkal egyaránt.

Az Mosolyon visszafelé sétálva találkoztunk Aranka nevű kliensünkkel. Rég láttuk, megörült nekünk, mi is neki. Pár hónap kihagyás után melózik megint kint. Elmondta, hogy pozitív változást remél és bízik az életében. De a tekintete eléggé meg volt törve.
Próbálkozott külföldi munkával, ami most nem úgy jött össze, ahogy azt elképzelte. Így újra a régi és ismerős utcákat járja, hogy összeszedje a szükséges pénzt egy újabb külföldre utazásra, ami ha eredményes lesz, akkor kiviszi magával a lányát is, hisz ahogy mondta nincs már veszíteni valója.
Itthon munkát csak feketén tud vállalni, mert ápolásin van. Amellett pedig nem lehet melózni mert akkor bukták a segélyt. Vagyis ha kap egy minimálbéres munkát akkor nem jár a közel 30.000 HUF segély, amiből kettejük életét és a gyógyszerezést is meg kell oldania. Mindezt úgy, hogy csak a gyógyszer 30.000 HUF körül van havonta.
A fentiek alapján csak bejelentett munkából sem jönnének ki, mert az keveset fizet. Viszont ha feketén dolgozik, hogy a segélyt is megkapja, akkor nagyon kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Többször előfordult már vele, hogy hó végén nem fizették ki.
Így marad az utca.
Azt mondta normálisak vele a kuncsaftok. A biztonság miatt csak állandó arcokkal megy el. De volt olyan, hogy átverték pénzzel, mivel nem lát rendesen. Beszélgetés közben odalépett hozzánk egy külföldi csávó, aki üzletet akart. Aranka ijedten kérte a segítségünket és próbálta elhajtani az embert. Azt mondja ilyenekkel sosem megy el, mert nem ismeri őket. Egyértelműen fél az utcán meló közben, ami egyrészt nem csoda, másrészt szívszorító érzés ezt ilyen közelről látni.

Miután közös erővel elhajtottuk az idegent, kicsit dumáltunk még, majd együtt hallgattunk.
Végül egy kis csend után elköszöntünk tőle és ígértük, hogy jövünk még…

2017. május
from Tumblr http://ift.tt/2sV0uue
via IFTTT