Bereczky Tamás kollégánk vasárnap Berlinben képviselte az Altalapot a AIDS Action Europe taggyűlésén. Olvassátok szeretettel beszámolóját a találkozóról:
„Ma az AIDS Action Europe (AAE) nevű szervezet taggyűlésén vagyok Berliben. Az AAE az Európában működő HIV-vel foglalkozó civil szervezetek ernyőszervezete, formális hálózata, ami az Európai Bizottság finanszírozása mellett működik.
Itt most az AAE magyar tagját, az Altalap Alternatíva Alapítványt képviselem Kováts Virág megbízásából.
A mai megbeszélés legfontosabb témája, hogy hogyan tudunk minél alaposabban felkészülni a 2018 nyarán Amszterdamban megrendezendő AIDS2018 konferenciára, hogy ott az európai térségben HIV-vel élő (vagy a HIV kockázatának kitett) személyek érdekeit a lehető legjobban tudjuk képviselni.
A helyzet Közép- és Kelet-Európában – jóllehet eltérő okok miatt – mindenhol ijesztően rossz. Kelet-Európában, különösen pedig Ororszországban a HIV-járvány szinte akadálytalanul terjed. Az utóbbi néhány hónapban az orosz kormány is érzékelte, hogy nagyon rossz a helyzet, de egyelőre a tesztelés valamennyire megvalósított kiterjesztése mellett nem sok minden történt. Különösen nagy gondot jelent, hogy a HIV szempontjából elsődleges célcsoportokat, tehát a melegeket is és a szerhasználókat is erős, sőt jogszabályokkal megtámogatott diszkrimináció sújtja, ami mindenféle prevenciós és ártalomcsökkentési munkát gyarolatilag lehetetlenné tesz. Sajnos a nemzetközi szervezetek vagy tanácstalanok, vagy gyávák ahhoz, hogy konfliktust vállaljanak az orosz kormánnyal, ami a HIV-et illeti. Mindennek eredményeként a helyzet ma Oroszországban, Belaruszban vagy egyes közép-ázsiai országokban rosszabb, mint Afrikában volt másfél évtizeddel ezelőtt.
Közép-Európában – Magyarországon is – különös problémát jelent, hogy ezeket az országokat általában alacsony átfertőzöttségű országnak könyveljük el, emiatt pedig a kutya sem törődik velük. Voltaképpen pedig annyira alacsony az elvégzett tesztek száma, és ezek a tesztek annyira mindig ugyanazokra a személyekre és csoportokra koncentrálnak, hogy fogalmunk sincs, voltaképpen hányan élnek HIV-vel. Senki sem foglalkozott eddig pl. a térségben élő cigány közösségek és a HIV viszonyával, de azt reméljük, hogy Dezso Mate kutató segítsége mellett talán ebben is tudunk előbbre lépni.
További gondot jelent, hogy a közép- és kelet-európai térségben még nem honosodott meg az a megközelítés, hogy a HIV-, a vírusos hepatitisz (A, B és C), a tuberkulózis és a mentális egészség kérdéseit egy csomagban kezeljük. Ezek a betegségek és állapotok összefüggenek, együtt jelentkeznek, az egyiket a másik nélkül szinte lehetetlen kezelni vagy megérteni. A mentális egészség kérdései elsősorban a szerhasználat megértéséhez és az ártalomcsökkentéshez fontosak – nem véletlen, hogy a Drogriportermunkatársai, Peter Sarosi és Istvan Gabor Takacs a szerhasználat körüli gondolkodás mellett a HIV és a hepatitisz kérdéseivel is foglalkoznak. Azonban ez a megközelítés az egészségügyi ellátó rendszerekben vagy akár a civil szervezetek munkájában szinte alig jelenik meg.”
Berlin – 2017. 11.12.